Az állateledel gyártása és kisállatok táplálása

ÁLLATELEDELGYÁRTÁS

Hogyan készül a nedves állateledel?

A gyártott állateledelnek különféle típusai, vagy formái vannak, többek között nedves (konzervdobozos, tasakos, tálcás), száraz (extrudált vagy sütött), hidegen sajtolt és nyers. A címke jelzi, hogy a kedvtelésből tartott állatok eledele „teljes értékű” vagy „kiegészítő”. „Teljes értékű”: a termék minden tápanyagot tartalmaz egy háziállat számára az egészséges testi működéshez, míg a „kiegészítő” állateledeleket más táplálékforrások mellett kell adagolni, hogy biztosítsák a megfelelő tápanyagokat. Az előállítás módja és az alkalmazott összetevők formátumtól függően változnak.

A nedves eledeleket úgy készítik, hogy a receptúra összetevőit összekeverik, és azokat hermetikusan lezárt dobozban, tálcán, vagy tasakban főzik. A tartályban lévő élelmiszer ezután steril marad a termék eltarthatósági ideje alatt, vagy annak kinyitásáig.

Összetevő kiválasztása

A kedvtelésből tartott állatok eledelének előállításához nagy mennyiségben használnak fel állati (vagy hal-) származékokat. A címkén így feltüntetett melléktermékekre példák a máj, vese, tüdő, stb. Ezek az összetevők olyan fajokból származnak, amelyek szintén a leggyakrabban megtalálhatók az emberi élelmiszerláncban.

A nedves háziállatok számára a melléktermékek friss, vagy fagyasztott állapotban érkeznek a gyárba. Ezeket aprítva hozzáadhatják közvetlenül a receptkeverékhez, vagy finoman darálva, összekeverve a száraz hozzávalókkal, például gabonafélékkel. Egyéb összetevők, például olajok és zsírok, vitaminok, ásványi anyagok, gabonafélék, tésztafélék, gabonafélék vagy zöldségek is belekerülnek. Gyakran vizet is hozzáadnak összetevőként a feldolgozás megkönnyítése és az eledel végső formájának és textúrájának biztosítása érdekében.

Összetevők súlyozása és előkészítése

Az összetevőket gondosan választják ki a kedvtelésből tartott állatok eledelének gyártója által meghatározott receptúra alapján, amelyet úgy alakítottak ki, hogy teljes és kiegyensúlyozott táplálékot biztosítson a macskák és kutyák számára, valamint, hogy megfeleljen a termék egyéb követelményeinek is, például a célcsoport tulajdonságai (állatfaj, korosztály, vagy mérettartomány).

Az összetevők ezután egy adott recepthez keverve kerülnek a dobozba, tasakba, vagy tálcába. A nedves ételek bizonyos fajtáihoz víz, sűrítőanyagok és ízesítők keverékét adhatjuk hozzá, hogy szószt, vagy aszpikot képezzenek a főzés során.

Lezárás és főzés

A konzervdobozt, a tasakot vagy a tálcát ezután lezárják, majd következik a főzési folyamat. A főzés során a jogszabályokban leírt hőmérsékletet és hosszt gondosan ellenőrzik, hogy elkerülhető legyen a termék eltarthatósága során a minőségromlás, valamint elérjék az optimális ízt és a szükséges tápanyagok is megmaradjanak.

Hűtés és címkézés

A főzés után a termékeket lehűtik. A konzervdobozokat címkével látják el. A tálcára és a tasakra vonatkozó információkat általában magára a csomagolásra nyomtatják.

Tárolás és terjesztés

Az egyes konténereket dobozokba vagy tálcákba csomagolják és raktárakban tárolják, mielőtt az ügyfeleknek továbbítják.

A kisállateledel biztonsága és minősége

Bármilyen formában is legyen az állateledel, a minőség és biztonság érdekében szigorú jogszabályoknak kell megfelelni. A jogszabályokon túl állateledelgyártó tagjaink követik az iparági gyakorlati kódexeket, ezzel biztosítva a legmagasabb minőséget.

Hogyan készül a száraz állateledel?

A száraz állateledelt úgy állítják elő, hogy a száraz és a nedves összetevőket összekeverik, hogy az tésztát képezzen. Az extrudálási folyamat során a tésztát nyomás alatt melegítik, majd egy speciális gépen áthajtják, amely azokat a darabokat vágja le, amelyek a nyomásváltozás miatt kitágulnak. A darabkák mérete és alakja a termékleírás szerint változhat. A darabokat kiszárítják, lehűtik és „bepermetezik”. Egyes száraz állateledeleket nemcsak extrudálással, hanem sütéssel is elő lehet állítani.

Összetevők kiválasztása és beszerzése

A száraz állateledelek esetében az állati származékokat/melléktermékeket általában liszt formájában (például csirkeliszt, baromfi melléktermék liszt) használják, amelyet megfőznek, eltávolítják belőle a zsírt, és a visszamaradt anyagot megszárítják, hogy szárazeledelt hozzanak létre. Az állati melléktermékek felhasználhatók friss, vagy fagyasztott formában is. Számos egyéb összetevőt, például a gabonafélék, zöldségek szintén száraz formában használják fel. A receptek általában olajokat és zsírokat, vitaminokat és ásványi anyagokat is tartalmaznak, a megfelelő tápanyagok biztosításához szükségesek.

Az összetevők súlyozása és előkészítése

Az összetevőket a kisállateledel-gyártók gondosan választják ki a meghatározott receptúra alapján. Cél a macskák és kutyák teljes és kiegyensúlyozott táplálása. A száraz hozzávalókat őrlik és szükség szerint szitálják, majd összekeverik.

Főzés és hűtés

A száraz „mixet” nedves összetevőkkel, vízzel és gőzzel kombinálják, amely hidratálja a port, létrehozza a tésztát és elindítja a főzési folyamatot. A tésztát ezután egy extruderként ismert gépbe teszik, amely nyomás alatt megfőzi a tésztát. Az extruder végén a tészta nyomás alatt kilép egy sajtolólemezen keresztül egy előzetesen meghatározott alakú szalagra. Ezt követően előre meghatározott méretre vágják őket egy forgóvágó segítségével.

Az extrudálás és darabolás után a darabokat egy kemencében, a víz eltávolítása céljából megszárítják, majd lehűtik. A nedvességtartalom csökkentése fontos lépés a frissesség fenntartása és az eledel romlásának megelőzése érdekében. A tésztát sült állapotban kihúzzák, formára vágják, majd kemencében megsütik (hasonlóan a süteményekhez, vagy kekszekhez). A szárítás és lehűtés után a darabokat gyakran egy forgó dobba juttatják, ahol egyenletesen keverik be az ízesítőket az ízletesség fokozása érdekében, valamint a tartósítószereket, hogy növeljék az állateledel eltarthatóságát. Egyéb bevonatok is permetezhetők a sült állateledelre, amikor azok kilépnek a kemencéből.

Csomagolás

A csomagokat az elkészült állateledellel a feltüntetett súly szerint töltik fel, majd a csomagolást megfelelően lezárják, a szennyeződés elkerülése érdekében.

Tárolás és terjesztés

A csomagokat dobozokban, vagy raklapokon tárolják, és az ügyfeleknek történő elosztásra kialakított raktárakban tárolják.

A kisállateledelek biztonsága

A kisállateledelek gyártóinak elsődleges célja, hogy biztonságos, tápláló állateledelt állítsanak elő, összhangban az EU és saját országaik vonatkozó rendeleteivel. Az iparágat több mint 50 jogszabály szabályozza, amelyek betartását az Európai Uniós és magyar hatóságok folyamatosan ellenőrzik. A vonatkozó jogszabályok listája a FEDIAF honlapján megtekinthető.

Az állateledelek összetevői

Az EU jogszabályai részletezik, hogy milyen biztonságos összetevők és adalékanyagok használhatók a kisállateledelek előállításához. Két fő kategória van: állati vagy növényi eredetű állateledel. Az állati eredetű termékek számos olyan összetevőt tartalmazhatnak, amelyeket az emberek vagy kulturális, vagy egyéb okokból nem fogyasztanak, ugyanakkor tökéletesen biztonságosak (pl. tüdő, szív, vesék, máj, stb.), Minden állati eredetű összetevő átesik a dedikált állategészségügyi ellenőrzéseken.

A növényi eredetű összetevők gyakran általánosak mind az emberek, mind a háziállatok táplálkozásában (pl. kukorica, rizs, búza, zab, stb.); egyes összetevőket csak a kisállateledelekben találhatunk meg, mivel a gyártók az ideális kombinációkat keresik, pl. növényi rostok a bélműködés ösztönzésére, pre- és probiotikumok az egészséges emésztés elősegítésére, stb.

Állateledelt előállító létesítmények

A kisállateledel-gyártó létesítményeket a biztonság szem előtt tartásával tervezték, hogy megakadályozzák a termékek keresztszennyeződését és maximalizálják a biztonságot. A létesítménytervezés magában foglalja a rozsdamentes acél gyártóberendezések használatát, a kézmosóállomások telepítését, a keresztszennyezés minimalizálására kialakított útvonalakat, a padlón és a falon található védőbevonatokat, a létesítmény teljes területének biztonságát, a berendezéseket, a fémdetektorokat, valamint az üveg és egyéb kockázatosabb anyagok korlátozott felhasználását. Mindegyik kritikus ponton a HACCP (Hazard Analysis Critical Control Point) módszert használják az adott kockázat kezelésére.

Nyers kisállateledel

A nedves és száraz kisállateledeleken kívül számos, kereskedelmi célból előállított nyers állateledel készülhet, fagyasztott vagy fagyasztva szárított formában. A nyers kisállateledel szintén lehet „teljes értékű”, vagy „kiegészítő”. A teljes értékű állateledelek további összetevőket is tartalmazhatnak, pl. gyümölcs, zöldség, gyógynövények, adalékanyagok, hogy azok teljessé és kiegyensúlyozottá váljanak. A nyers kisállateledelek előállításánál az állati melléktermékeket aprítják, összekeverik, majd fagyasztják. Mivel a gyártási folyamatba nincs beleépítve a kórokozók elpusztítása, nagyobb figyelmet kell fordítani a higiéniára az előállítási folyamatban. A helyes higiéniai gyakorlat mindig fontos a kisállateledelek kezelésekor. Ez különösen igaz a nyers termékekre. További információért érdemes ellátogatni a FEDIAF honlapjára.

Jó gyártási gyakorlat

A kisállateledelgyártók nagyon komolyan veszik a biztonságot és a minőséget, és saját meghatározott eljárásokkal és szabványokkal rendelkeznek, amelyek elősegítik az összetevők és termékek biztonságát és megfelelő minőségét. A jó gyártási gyakorlat ki kell, hogy terjedjen az előállítás minden fázisára:

• – Megbízható beszállítók kiválasztása – a kisállateledelgyártók az összetevőket szállító cégeket rendszeresen ellenőrzik
• – Meghatározott alapanyag-specifikációk, valamint ezek rendszeres ellenőrzése és vizsgálata – ebben a szakaszban ellenőrzik a nemkívánatos anyagok jelenlétét. – A használt adalékanyagok listáját a pármai központú Európai Élelmezési és Biztonsági Hatóság (EFSA) hagyja jóvá.
• – Világosan meghatározott termékleírás, amely tartalmazza a táplálkozási profilt, a színt, az állagot, az emészthetőséget, az ízvilágot, valamint a műszaki paramétereket, például a nedvességtartalmat.
• – A nyersanyagmennyiségek pontos mérése
• – Gondosan ellenőrzött főzési hőmérsékletek és időtartam
• – A késztermékek rendszeres mintavétele és tesztelése
• – Az összetevők rögzítése, valamint a tárolási és rendeltetési helyek rögzítése a nyomon követhetőség biztosítása érdekében
• – Mikrobiális tesztelési rutin a késztermékek és a gyártóüzemek számára egyaránt
• – A csomagolási folyamatok rendszeres ellenőrzése, amely magában foglalhatja a kamerák általi folyamatos ellenőrzést
• – Fémdetektorok és röntgengépek használata az idegen testek detektálására a késztermékben
• – A felelős kisállateledelgyártók jellemzően tanúsító szervezetek révén

(http://www.iso.org/iso/home.htm) külső ellenőrzéseket kérnek és önkéntes tanúsításokat hajtanak végre, mint például az ISO 9001: 2015 és az ISO 14000.

TÁPLÁLÁS

Az állati fehérjék felhasználása az állateledelben

A kisállateledelek minősége és biztonsága érdekében az EU szigorú szabályokat állapít meg az összetevők felhasználására. A kisállateledelgyártók elsősorban az emberi élelmiszerlánc feleslegessé vált termékeit használja. Az állati fehérjéknek olyan állatokból kell származniuk, amelyeket állatorvosi felügyelet mellett vágtak le, vagy olyan ellenőrzött halakból vagy egyéb tenger gyümölcseiből kell származniuk, amelyek megfelelnek az EU-jogszabályok nagyon magas követelményeinek.

Milyen állati eredetű alapanyagokat használnak a kisállateledelekhez?

Az állatok számtalan részét felhasználják a kisállateledelgyártás során. Ezek gyakran olyan részek, amelyek nem tűnnek vonzónak a fogyasztó számára, ám házi kedvenceink minden további nélkül fogyaszthatják őket: vese, lép, tüdő, tőgy és a feldolgozás után megmaradt halrészek. Ezek az összetevők kiváló fehérjeforrást, esszenciális aminosavakat és más értékes tápanyagokat biztosítanak. A kisállateledel-gyártók számára cél, hogy táplálkozási szempontból értékes összetevőket nyerjenek, hogy kiváló minőségű, kiegyensúlyozott táplálást lehetővé tevő állateledelt állítsanak elő.

A háziállatok egészsége érdekében semmilyen olyan állati eredetű összetevő nem megengedett, amely nem esett át állatorvosi ellenőrzésen, és nem felelt meg a vonatkozó jogszabályoknak.

A vágóhídi állatok mellett az alábbi általános fehérjeforrásokat tartalmazhatják a kisállateledelek:

• – Állatorvosi vizsgálaton átesett vadak húsa
• – Hal és tenger gyümölcsei – ellenőrzött forrásokból
• – Ellenőrzött tejtermékek és tojás
• – Szójababból és más hüvelyesből származó növényi fehérje
• – Gabonafélék és burgonya

Kiválthatja-e az otthon elkészített állateledel a bolti árukat?

Néhány kisállat-tulajdonos számára vonzó lehetőség a házi készítésű állateledel biztosítása. A vásárlás, az összetevők egyéni kiválasztása és az étkezés elkészítése jó módszernek tűnhet az állatok megfelelő táplálására, azonban felmerül az az igenis valós kockázat, hogy így nem biztosítjuk a szükséges tápanyagokat. Egy kutyának nagyjából napi 37 fajta tápanyagra van szüksége szervezet egészséges működéséhez. Ez a szám a macskák esetében 40 felett van.

A FEDIAF macskákra és kutyákra vonatkozó táplálási útmutatója részletezi a macskák és kutyák táplálkozási igényeit a különböző életszakaszokban.

A szakértők véleménye a kisállatok étrendjéről

A piacon található legtöbb kisállateledelt úgy tervezték, hogy teljes értékű táplálékot biztosítson a háziállatok számára. A termékek csomagolásán a „teljes értékű” kifejezés szerepel. A „teljes értékű” – angolul complete – jogi meghatározás, és a terméknek a törvény szerint megfelelő arányban tartalmaznia kell minden tápanyagot, amelyre az állatoknak szüksége van. A megfelelő mennyiségű fehérje, zsír, rost és szénhidrát vitaminokkal, ásványi anyagokkal, zsírsavakkal és aminosavakkal történő „vegyítése” rendkívül bonyolult folyamat, a megfelelő étrend kialakítása érdekében ezért is érdemes a kisállateledelgyártók termékeire hagyatkozni. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy soha nem szabad házi készítésű eledelekkel etetni kedvenceinket: ha valóban csak alkalmanként kapnak otthon készített táplálékot, az nem zavarja meg a megfelelően kialakított etetési rendszer tápanyagegyensúlyát.

Ettől függetlenül kerüljük az állatok számára mérgező táplálékot, ideértve a hagymát, a fokhagymát, a mazsolát, a szőlőt, a csokoládét, az avokádót, bizonyos dióféléket és a xilittel édesített ételeket.

További információ a gyártással és a táplálással kapcsolatban

A vegetáriánus étrenddel, az adalékanyagokkal, a tudományos háttérrel, a kisállateledelek jelölésével, illetve egyéb, tápláláshoz köthető témákról további információ a FEDIAF honlapján megtalálható számos kiadvány formájában (jelölés, táplálás, jó gyártási gyakorlat, stb.).